Ajánló a Holokauszt Emléknap alkalmából

Most egyszerre szeretnék figyelmetekbe ajánlani egy filmet és a hasonló nevet viselő színdarabot. A harmadik hullám elnevezésű kísérlet, melyet eredetileg egy amerikai tanár végzett el középiskolás diákjai körében, több évtizede szolgál hihetetlen tanulságként. A kísérlet alapfelvetése, hogy ma már nem alakulhatna ki egy náci diktatúra, hiszen "túl sokat tudunk". Ennek a hipotézisnek úgymond a megcáfolásaként egy tematikus iskolai hét keretében szépen sikerül kialakítani egy tökéletes autokrata rendszert. A filmvászonra már németek adaptálták a történetet "Die Welle" címmel. A helyszínt szintén áthelyezték Németországba, és valami zseniálisat sikerült megalkotni. A story egyértelmű, gyönyörűen ábrázolja, hogy lépésről lépésre miként alakulhat ki egy diktatúra. A film maga 2008-ban jött ki, de azóta talán még aktuálisabb a mondanivalója. Ahhoz, hogy valóban toleráns, elfogadó társadalomban élhessünk, szükség van az ilyen kérdések folyamatos feszegetésére. Úgy gondolom, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ezeket a témákat egyszerűen a szőnyeg alá seperjük. Ezért is örültem nagyon, hogy 2012 novemberében a Bárka színházban a "Harmadik Hullám"-nak bemutatója volt. Kicsit magyarosították, teletűzdelték mai napi aktuális megjegyzésekkel. Az egész színpad minimalista díszlettel bír, de így még inkább kihangsúlyozza a mondanivaló fontosságát. Az összhatáshoz tökéleresen hozzájárulnak a kisebb zenei betétek, mutatványok. Aki teheti feltétlenül látogasson el a Nagyvárad téri színházba a következő időpontok valamelyikén: 2013. 01.29., 02.03., 02.06, 02.22.

Miss Pettigrew Lives for a Day (2008)

Napsugár borús hétköznapjaink közepette. Amy Adams főszereplésével a hazai közönség 2008-ban láthatta ezt a remekművet, de nekem csak most tűnt fel, hogy volt ilyen:D Mindenképpen meg kell nézni!!! Főleg azoknak, akik szeretik az 1900as évek eleji divatot, életmódot stb. A story igen egyszerű, Miss Pettigrew-t (Frances McDormand) kirúgják munkahelyéről, de ő bánkódás helyett egy merész húzással beajánlja saját magát egy házhoz. Itt Amy Adams totál szétcsúszott személyét kell valahogy kordában tartani, de csak egy nap erejéig, hiszen sokszor ennyi idő is elegendő gyökeres változásokhoz. Egy nap elég ahhoz, hogy az ember kívül-belül megújúljon, hogy eldőljön kit is szeret igazán, hogy életreszóló barátságok köttessenek, hogy mi is az ami igazán fontos ebben az életben. Amy Adams hebrencs, ugyanakkor nőies kisugárzásával, a fergeteges kosztümökkel és a kor szellemét idéző berendezésekkel, épületekkel a film teljesen elvrázsolt. Másfél óra erejéig mi is élhetünk egy kicsit ebben a varázslatos korszakban...Nem mondom, hogy Carpe Diem!, de próbáljuk meglátni a kicsi dolgokban is a jót, és igyekezzünk pozitívan hozzá állni az élethez, mert akkor annyival könnyebben megy minden. 

Here comes the BOOOOOM

Nem tudom, ki emlékszik még a P.O.D. zseniális számára, a Here comes the Boomra, de hála ennek a filmnek, most felidézhetjük régi szép emlékeinket. A Maflás c. filmben egy iskola igen komoly anyagi válsággal néz szembe, így a pénzt természetesen a szakköröktől kénytelen megvonni elsőként. Így hát a zene szakkör is veszélybe kerül...A biológia tanár -exbirkózó- a zenetanár segítségére siet, hogy valamiképpen előteremtsék a költségvetésből hiányzó összeget. Mi mással lehetne ennyi pénzt előteremteni, mint a...-mivel nem 18 karikás filmről van szó, ezért a bunyóra gondoltam:D Szóval ketrecharccal indul a buli, aztán átevezünk kissé legálisabb vizekre, aka UFC (Ultimate Fighting Championship). Persze mindenki legnagyobb örömére Happy End-del végződik a story, a hős herceg is elnyeri méltó jutalmát (alias Salma Hayeket:D), etc. De azért van mondanivalója a filmnek, pl, hogy "Zene nélkül az élet tévedés volna" (by Friedrich Nietzsche) vagy, hogy igenis a tanároknak kell inspirálni a gyerekeket, hogy legyenek céljaik az életben, meg ehhez hasonló kis szösszenetek szeretetről, kitartásról, összetartásról. Nem mondanám, hogy 20x megnézős filmmé avanzsált szememben ez a mű, de az estémet bearanyozta:) 

Fat Amy Aka Pitch Purrrrrfect

Csak rá kell nézni a képre, és rájön az ember, hogy ezt a filmet látni kell!!! A film címe pedig nem más, mint Pitch Perfect (Purrrfect:). (Nincs magyar cím, se felirat, mert hogy Magyarországra sajnos már nem sikerült behozni. Nem tudom, kiderült-e korábbi posztjaimból, de zenefüggő vagyok. Egy jó musical, és kész. Ennyi kell a boldogsághoz:) A storyline eccerű: vannak a kis freshmanek a collage-ban, akik valamilyen klubhoz feltétlenül csatlakozni szeretnének. Anna Kendrick és Rebel Wilson énekesnek állnak be, a helyi kis csajszi acapella csoportba. Persze megy a rivalizlás ezerrel, mert az egyetemen van még egy -csak fiúkból álló- acapella csoport is, akik a fő ellenségek, és akikkel a nemzeti elsőségért versengenek. Természetesen ennek az ellentétnek hála, egy enyhe Rómeó és Júlia effektet is kap a történet, de nem is ez a lényeg. Fat Amynek (Rebel Wilson) köszönhetően, olyan mélységeket és magasságokat élhetünk meg, mint sehol és semmikor máskor:D Csak egy az aranyköpésekből:" Aubrey: What are you doing? Fat Amy: Horizontal running." Hát, ez csak egy a sok-sok beszólásból, jelenetből, amin még huszadjára is fetrengek a röhögéstől. Belinkelek egy kis youtube ízelítőt is, ha nem festettem volna le kellőképp a mű zsenialitását:)

BUÉK:) Kissé rég nem írtam, de hát beütött a téli depresszió és álom, ilyenkor meg a túlélésre játszik az ember...De azért ebben engem is nem kevés film segített -kb napi két filmet megnéztem átlag, ami azért kissé gáz, lássuk be:DXD Ilyen fos időjárási kondíciók mellett az ember még az átlagosnál is sokkal hálásabb az olyan gyöngyszemekért, mint a Love and other disasters (2006). Zseniális párbeszédek hangzanak el benne, úgy mint az emberi kapcsolatok szintjeinek és a szellentés összefüggésének boncolgatása-szemléltetésként idemásolom angolul:)
Therapist: Relationships are best measured by farting.
Peter Simon: Excuse me?
Therapist: The stages of a relationship can be defined by farting. Stage one is the conspiracy of silence. This is a fantasy period where both parties pretend that they have no bodily waste. This illusion is very quickly shattered by that first shy, "Ooh, did you fart," followed by the sheepish admission of truth. This heralds a period of deeper intimacy. A period I like to call the "Fart Honeymoon", where both parties find each other's gas just the cutest thing in the world. But, of course, no honeymoon can last forever. And so we reach the critical fork in the fart. Either the fart loses its power to amuse and embarrass thereby signifying true love, or else it begins to annoy and disgust, thereby symbolizing all that is blocked and rancid in the formerly beloved. Do you see what I'm getting at?

Szóval ilyen és ehhez hasonló velős dolgokkal van tele az egész film. Ahogy az a képen is látható, főszerepben Brittany Murphyt (RIP) köszönthetjük, aki valami zseniálisat alakít. A storyline egyszerű mégis zseniális, félreértések sorozata, amely során valahogy mégis egymásra találnak a szerelmesek. Mivel Brittany a Vogue-nak dolgozik ezért nem kevés divattal találkozhatunk, szal design és fashion mánok, feltétlen nézzétek meg!!! Homofóboknak nem ajánlom:D Éljen a tolerancia és a szerelem!!!!

János...Király...

Az Örkény színházban még életemben nem csalódtam. A múltkori, katasztrofális Vígszínházi élményem után úgy gondoltam szükségem van rekreációra, így hát elzarándokoltam a Madách térre gyógyulni:) Mácsai Pál, hogy hogy nem, igen jól igazgathatja ezt az intézményt, a darabok is zseniálisak, és attól, hogy még érti is az embet, nem kevésbé művészi, mint a sznobok által művészinek definált érthetetlen katyvaszok. Dürenmatt nagyszerűségét is dícséri természetesen, hogy ilyen fantasztikus dolgot sikerült a színpadra álmodni, de azért leborulnék én a színészek nagysága előtt is. Minden egyes szerep igazgyöngyként sorakozik egymás mellett, s lesz belőle egy tökéletes nyakék. Miközben vinnyogva nevetek -természetesen. Mert hogy a víg-színház megnevezés, az igazándiból itt nyer értelmet. A színpad technika zseniális. Polgár Csabáról had ne nyáladzak -mert azt hosszú oldalakon keresztül tudnám művelni. Mácsai Pali bácsi, mint bíboros...Ha hinnék a reinkarnációban, akkor esküdnék rá, hogy előző életében az volt:D Szóval, aki még nem látta, annak mars be az Örkénybe, és tessék élvezni a művészetet. Mert nem mindig az a gyönyörű, ami nyakatekerten bonyolult...

Hiába keresünk jóembert...

Szeptemberben beindult az általam annyira várt színházi szezon. Na de milyen felütéssel kezdtem az idei évadot?!!????!!!Ennél siralmasabbal még nem sikerült ezidáig. Végig azon gondolkoztam, hogy Brecht egy beszívott, begombázott, sütin élő állat, vagy Eszenyi Encikém sz@rt már megint el valamit. Az utóbbi időben nem voltunk annyira megelégedve a Víg és Pesti színház műsorával. Vagy rosszul vannak összeválogatva a darabok, vagy nem tudom mi nem működik, de a varázs az már régen elszállt...Értem én Brecht alapfelvetését, hogy ahhoz, hogy normálisan boldoguljunk a világban, meg lehet-e maradni jóembernek, vagy sem...De miért váltakoznak a 70es IQval is megérthető tőmondatok a 3 oldalas 140es IQval is alig felfogható körmondatokkal???? Hogy azért pozitívat is mondjak: a világítás technika előtt le a kalappal:) Az zseniális volt. Anettemmel és Ginával azért nem keveset szenvedtünk:DXD Arról nem is beszélve, hogy a közönség a végén háromszor visszatapsolta a társulatot, de miért?? Mert a mai ember azt hiszi: "Ha elmegyek a Vígszínházba, ott igazi művészettel találkozhatok kizárólag. Ha nem értem, akkor biztos bennem van a hiba. Ha nem tetszik a darab, akkor biztos nincs jó ízlésem." Komolyan mondom, hogy ezért a darabért az ókori Rómában legalábbis Gladiátor képzőben találták volna magukat a színészek a rendezővel és az íróval egyetemben:D Nah sebaj, túléltük...