A Musza Dag 40 napja

Maga a könyv az 1914-ben kezdődő törökországi genocídium egy kis szeletéről szól, de mielőtt még magáról Franz Werfel művéről írnék, kicsit magáról a témáról is kell szólnom, illetve, hogy miért érdekel engem oly nagyon. Nagypapám pontusi görög volt, aki még a Görög Polgárháború idején került Magyarországra. Ezt megelőzően viszont az ő szülei Pontusból -ma Törökország területe- menekültek Görögországba a mészárlások elől. Szóval az 1914-1923-as törökországi történések engem különösen foglalkoztatnak, legyen szó örményről, görögről vagy asszírról. Werfel katartikus műve az örmény nép egy olyan kis csoportjáról (közel 5000 fő) számol be, akik nem hagyták magukat deportálni, hanem felköltöztek a Musza Dag-ra (gondolom mostanra világos, hogy ez egy hegy Törökország nyugati partjainál), és ott berendezkedtek az ellenállásra. Az ő hősies kitartásukat győzelem koronázta ugyan, de nem feledkezhetünk meg azokról a milliókról, akiket embertelenül lemészároltak Anatóliában, a milliónyi temetetlen testről, akik az Eufrátesz partján feküdtek hosszú hetekig, hónapokig. Most, hogy Franciaország szót emelt az Örmény Genocídium elismerése mellett; most, hogy a törökök még mindig tagadják, hogy előre megfontolt mészárlásról lett volna szó; most, hogy újra erősödik az "idegen-gyűlölet"; most különösen fontos műnek tartom a Musza Dag 40 napját. Hosszú műről van szó, de nem lehet letenni...Mindenki szíves figyelmébe ajánlom!

Pár idézet, amik igazán megragadtak:

"A világon minden először erkölcsi és csak sokkal később politikai kérdés." (bár így működnének a dolgok..)
"Sohasem tette fel még magának azt a kérdést dokrtor úr, vajon a nemzeti kisebbségek nem feleslegesen nyugtalanító tényezők-e, és nem az lenne-e a legjobb, ha eltűnnének." (német vélemény az örmény népírtásról)
"Ha pedig valaki a méltóságát pusztítja el embertársában, akkor a Teremtőt pusztítja el benne. Ez az Istengyilkosság a bűn, amely soha nem bocsáttatik meg, az időknek végezetéig." (az emberi méltóságról...)
"Egy idő óta az a megingathatatlan meggyőződésem, hogy Istennek valami terve van velem..." (a főhős, Gabriel szavai)

Heti színház termés

Finito...hmmmm Hát nekem végem volt már az első percben. Zseniális darab, parádés szereposztás, mi több kellhet, hogy a hét jól induljon? Rímek hada áramlik felénk a színpadról, így a szünetben már jómagunk is versbe öntjük mondani valónkat. Csuja és Für<3, hogy a többieket ne is említsem. Jah, és perszehogy az Örkényben néztük. A "kivel" is csúcs volt: Anettem és Évicském kísért el:) Röviden a story: Csuja úgy dönt nem akar tovább élni, élete értelmét vesztette. Hogy a lebeszélés miként alakul át rábeszéléssé, és hogy kimindenki profitálna a színházias halálból...Nu, ezek derülnek ki a két felvonásos színdarabból. One more info: Mácsai Pali bá rendezte <3 ééés sírva röhögős.

Naaaaa, ki van a képen? Igeeeeen <3 Polgár Csabiii:) Igaz, ez nem teljesen idetartozik, de a múltkor mellette ültem az Alexandra kávézójában az Andrássy úton. Szóval a darabról: Arthur Miller írása az 1955-ös évből, de ma is épp úgy megállja a helyét. A történet szimplának tűnik: Szicíliából az amerikai álomba kíván menekülni két nehéz sorsú testvér...de az illegális bevándorlókat már akkor sem fogadták tárt karokkal...bújtatnia kell őket az amerikai rokonoknak, ami egy darabig még megy...egészen addig, míg az amerikai leányzó és az olasz dzsigoló egymásba nem szeretnek...csak zöld-kártya szerelemről van szó vagy valódi érzésekről? Milyen akadályokba ütközhet még egy amúgy is sanyarú körülmények között csírázó szerelem? Szóval ilyen kérdéseket -és még többet- boncolgat a darab. Érdemes megnézni!