2012. november 26., hétfő

János...Király...

Az Örkény színházban még életemben nem csalódtam. A múltkori, katasztrofális Vígszínházi élményem után úgy gondoltam szükségem van rekreációra, így hát elzarándokoltam a Madách térre gyógyulni:) Mácsai Pál, hogy hogy nem, igen jól igazgathatja ezt az intézményt, a darabok is zseniálisak, és attól, hogy még érti is az embet, nem kevésbé művészi, mint a sznobok által művészinek definált érthetetlen katyvaszok. Dürenmatt nagyszerűségét is dícséri természetesen, hogy ilyen fantasztikus dolgot sikerült a színpadra álmodni, de azért leborulnék én a színészek nagysága előtt is. Minden egyes szerep igazgyöngyként sorakozik egymás mellett, s lesz belőle egy tökéletes nyakék. Miközben vinnyogva nevetek -természetesen. Mert hogy a víg-színház megnevezés, az igazándiból itt nyer értelmet. A színpad technika zseniális. Polgár Csabáról had ne nyáladzak -mert azt hosszú oldalakon keresztül tudnám művelni. Mácsai Pali bácsi, mint bíboros...Ha hinnék a reinkarnációban, akkor esküdnék rá, hogy előző életében az volt:D Szóval, aki még nem látta, annak mars be az Örkénybe, és tessék élvezni a művészetet. Mert nem mindig az a gyönyörű, ami nyakatekerten bonyolult...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése