Ez a film bizonyítja, hogy az Oscar díj rohadtul nem garancia arra, hogy valami jó is...Ha valaki szereti a kurta hosszú (2 és fél óra) szenvedős filmeket (nem Titanic módjára szenvedős...), akkor neki sok szeretettel ajánlom. Ha valaki szereti az olyan életpályákat, amik szép nagy gausz görbét írnak le (mondjuk itt szerintem mélyebben végezte a pali, mint az újszülött állapot), az is nézze meg. Az örök tanulság: ne vágyakozzunk az olajmilliomosok élete után, hiszen ha valakinek a Dallasból még nem esett le, az olajhoz mindig rengeteg vér is tapad...Daniel Day-Lewis (megőrülő, telhetetlen, kapzsi, szociopata olajturkász) jellemábrázolása mellett igen jól sikeredett az idióta hamis prófétáé is. Paul Dano mondjuk alapjáraton úgy néz ki, mint egy bolond, szóval nem nagyon kellett rajta alakítani, de ahogy előadja a démonűző prédikátort, az valami félelmetes. A harmadik, említésre érdemes szereplő a kisgyerek, aki útközben megsüketül, és kb ugyanolyan arckifejezése van 0-24:) Szerintem ő mondjuk elég jó Steven Seagal utód lesz:D A lényeg: a vad-nyugat, nem véletlenül vad, akinek Jockey Ewing esetéből nem sikerült tanulnia, annak itt a nagy lehetőség...:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése