Sorozatfüggés II.

Egyszer volt, hol nem volt... Hiszen minden mese így kezdődik, csak máshogy végződnek. Általában persze nem annyira, mert inkább szívmelengető Happy Enddel záruljon egy story, mint másként. Ezt a boldogságot fogja a gonosz királynő megakadályozni, még pedig úgy, hogy a mi világunkba száműz minden mesefigurát. Már pedig mifelénk nem annyira gyakori a Happy Ending...Storybrook kicsiny közösségében lépésről lépésre derül fény minden egyes személy elfelejtett múltjára. Pontosan ezért okoz hihetetlen függőséget ez a sorozat, mert nem bírja az ember idegekkel, míg letelik az egy hét, és egy újabb figuráról derül ki, hogy őt melyik meséből is száműzték a valóságba. Hófehérke, Jótündér keresztanya, Piroska, a Szépség no meg persze a Gonosz Mostoha/ Királynő mind felbukkannak a flashback-ekben. Zseniális gondolat, le a kalappal az írók előtt, mert tényleg hihetetlenül izgi:) Jah, és a szereposztás sem kutya, mert szerepel a jócsaj doki a Dr. House-ból (Jennifer Morrison), no meg a "Nem kellesz eléggé" Gigije (Ginnifer Goodwin). Sokról még senki nem maradt le, eddig az első 19 rész ment egyelőre le. Ezt egy 7vége alatt simán pótolja az ember. Itt a közelgő 4 napos hoszzú 7vége! HAJRÁ:)

Pygmalion

Radnótiban jártam, Pygmaliont láttam...Ééééés zseniálsi volt:) Csodás szereposztás (Szervét Tibor, Petrik Andrea, Kováts Adél, Csomós Mari és még sokan mások), remek hely (3. sor:) és egy már jól ismert, mégis mindig újnak ható darab. Persze, ha azt mondom My Fair Lady, akkor már nem is kell magyaráznom, hogy miről szól a darab. Nos tehát, a Pygmalion az eredetije, amiből aztán keletkezett a musical változat. Dehát ez a story zene nélkül is ugyan olyan szórakoztató!!! Szervét Tibor csodálatos megrögzött agglegény-tudós-beképzelt majom:D Petrik Andrea pedig imádnivalóan helyes, ahogy taplógombából gyönyörű virágszállá érik. A darab örök tanulsága számunkra pedig nyilván nem lehet más, mint hogy "Magyar hercegnőnek kell lennie, hiszen csak a magyarok tudnak ilyen tökéletes angolsággal beszélni:)" (csak, hogy hízzon egy kicsit a májunk). Mindenkinek melegen ajánlom!<3

Csak a szél

Akkora nagy mázlista vagyok, hogy az [origo] premier előtti filmvetítésére bekerültem. (Aki nem tudná, ez a film a magyarországi romagyilkosságokat dolgozza fel.) A film eszméletlen. Minden egyes momentum hihetetlenül kifejező, a jellem és környezetábrázolások rendkívül élethűek. Az operatőrök és vágók előtt is le a kalappal. Azt talán meg hangsúlyoznom sem kell, hogy a mai "emelkedett rasszista" hangulatban mennyire fontos helye van egy ilyen filmnek a palettán. Ami nekem kifejezetten tetszett, hogy a feszültség végig fenn volt tartva, és ezáltal odaszegeződött a figyelmem a képernyőre. Szóval egy percig nem gondolkodtam azon, hogy mikor lesz már vége, vagy ilyesmi. Mindenkinek tiszta szívből ajánlom! Tessék megnézni:)

Machine Gun Preacher

Szerelmem Afrika...Ebből kifolyólag muszájos volt megtekintenem a filmet. A másik vonzó tényező, hogy igaz történetet dolgoz fel. Drogos bűnözőből Isten embere, Isten emberéből harcos. Gerard Butler nevének már garanciának kell lennie a jó filmre, és ebben az esetben ez teljesül is. Keresztény szempontból is zseniális a film, mert nagyon jól megmutatja a személyben végbemenő változásokat. Az óember megfeszítésével Butler élete helyreáll, rendeződik családjával való kapcsolata, ki tud jönni a nyomorból, és idővel szolgálatot is tud vállalni...Aztán a szolgálat -Észak-Ugandában árvaházat épít, és megvédi a gyermekeket Konytól, aki gyermekkatonákat akar képezni belőlük-, átveszi Isten helyét...Akár a rossz ügy, akár erkölcsileg jónak tartott ügy tart távol minket Istentől, a tény attól még az, hogy letaszítjuk az első helyről, és mással töltjük be a helyét. Az emberjogi aktivisták valószínüleg erősen bólogattak, amikor Amerikát otthagyva Buttler el kezd harcolni a kis ugandai árvákért, a keresztények pedig -remélhetőleg- nem helyeznék Isten és család elé a szolgálatot. Hihetetlenül tanulságos, zseniális alkotás! Mindenkinek ajánlott -erős idegzet azért itt sem árt...

Amerikai história X

Lehet, hogy kissé nagy hatással van rám a munkahelyem?! Mostanában még az átlagosnál is több toleranciával, diszkriminációval kapcsolatos filmet nézek. Az egyik legmegrázóbb élményem az Amerikai história X volt. Nem emlékszem rá, hogy valaha is lett volna hányingerem film alatt, na ez most megtörtént. Ráadásul vonaton néztem, úgyhogy csak nagyokat nyeltem, és meg próbáltam nem feltűnően viselkedni. Edward Norton és kisöccse neonáciként éldegélik életüket, míg olyannyira el nem fajulnak a dolgok, hogy 2 feketét Norton kinyír a házuk előtt, öccse szeme láttára. A börtön aztán rendesen megváltoztatja Nortont, ugyanis egy feketével van közös munkára beosztva. Amikor általánosítgatás, sztereotípiákra való bólogatás helyett veszi az ember a fáradtságot, hogy megismerjen egy tőle különböző hús-vér embert, akkor el kezdenek megváltozni a dolgok. Kérdés, hogy ez az eszmélés mire elegendő. Az eddig bátyját majmoló öccs is képes kitörni a szélsőséges ideológiákból? Meddig lehet feszíteni a társadalom-húrjait? Meddig mondhatjuk, hogy "sose késő" megváltozni? Mindenkinek nagyon-nagyon ajánlom ezt a filmet!! Készüljünk erős idegzettel és hányózacsival...

Billy világa

Tudom, hogy megfogadtam, hogy az életben nem nézek több Bata Éva színdarabot, de ezt anyunak már megígértem...A story egy siket ember önkeresését, életét boncolgatja. A szereplőgárda amúgy zseniális: Pap Vera (már az Augusztus Oklahomában tökéletesen őrült meg, szóval az ő színészi képessége felől nem volt kétségem), Hegedűs D. Géza és Telekes Péter (Túl a Maszat-hegyenben már szerepelt, de nem emlékeztem rá). Maga a színpad is csodás volt, egy igazán kuckós otthon babzsákfotelekkel <3. Persze a siket gyereknek nem magyaráznak el semmit, mindig csak legyintenek, hogy semmi-semmi, de ő nem elégszik meg ennyivel. Egy másik siket társaságában megértésre talál, el kezd jelelni, s a boldogság is kiül az arcára. Ez a másik siket Bata Éva (ebben a szerepben zseniális, de komolyan!!! úgy jelel a csaj, hogy le a kalappal). Elfogadásról, toleranciáról, az egymásra való odafigyelésről mind tanulhatunk, s eközben rengeteg humorral van megfűszerezve a darab:) Mindenkinek tiszta szívből ajánlom!

A Musza Dag 40 napja

Maga a könyv az 1914-ben kezdődő törökországi genocídium egy kis szeletéről szól, de mielőtt még magáról Franz Werfel művéről írnék, kicsit magáról a témáról is kell szólnom, illetve, hogy miért érdekel engem oly nagyon. Nagypapám pontusi görög volt, aki még a Görög Polgárháború idején került Magyarországra. Ezt megelőzően viszont az ő szülei Pontusból -ma Törökország területe- menekültek Görögországba a mészárlások elől. Szóval az 1914-1923-as törökországi történések engem különösen foglalkoztatnak, legyen szó örményről, görögről vagy asszírról. Werfel katartikus műve az örmény nép egy olyan kis csoportjáról (közel 5000 fő) számol be, akik nem hagyták magukat deportálni, hanem felköltöztek a Musza Dag-ra (gondolom mostanra világos, hogy ez egy hegy Törökország nyugati partjainál), és ott berendezkedtek az ellenállásra. Az ő hősies kitartásukat győzelem koronázta ugyan, de nem feledkezhetünk meg azokról a milliókról, akiket embertelenül lemészároltak Anatóliában, a milliónyi temetetlen testről, akik az Eufrátesz partján feküdtek hosszú hetekig, hónapokig. Most, hogy Franciaország szót emelt az Örmény Genocídium elismerése mellett; most, hogy a törökök még mindig tagadják, hogy előre megfontolt mészárlásról lett volna szó; most, hogy újra erősödik az "idegen-gyűlölet"; most különösen fontos műnek tartom a Musza Dag 40 napját. Hosszú műről van szó, de nem lehet letenni...Mindenki szíves figyelmébe ajánlom!

Pár idézet, amik igazán megragadtak:

"A világon minden először erkölcsi és csak sokkal később politikai kérdés." (bár így működnének a dolgok..)
"Sohasem tette fel még magának azt a kérdést dokrtor úr, vajon a nemzeti kisebbségek nem feleslegesen nyugtalanító tényezők-e, és nem az lenne-e a legjobb, ha eltűnnének." (német vélemény az örmény népírtásról)
"Ha pedig valaki a méltóságát pusztítja el embertársában, akkor a Teremtőt pusztítja el benne. Ez az Istengyilkosság a bűn, amely soha nem bocsáttatik meg, az időknek végezetéig." (az emberi méltóságról...)
"Egy idő óta az a megingathatatlan meggyőződésem, hogy Istennek valami terve van velem..." (a főhős, Gabriel szavai)