Protocoll, avagy bedarál az élet...

Protocoll a Radnótiban. Kritikus barátosnémmal Csillával:D Én azért mentem, hogy jól érezzem magam, és megfürdőzzek a színházi hangulat gyönyörében. Ő azért jött, mert Fekete Ernő ezért kapott POSZT trófát:) Szóval más szempontok alapján szemlélődtünk, de azért tőle szokatlan módon, ő is elégedetten távozott az előadásról. És igazából ennél nagyobb dícséret nem is kell a darabnak, de azért azoknak leírok egy pár apróságot, akik nem ismerik Pánczél Csilli barátnőmet:) A történet a mai Magyarországon játszódó, kortárs szösszenet. Fekete Ernő persze tényleg zseniális benne. Ő a protocollfőnök a külügyminisztériumnál, ami enyhén megterhelő munkakör. Hogy tovább bonyolítsuk az életét, csórókám még az unokanővérébe is beleszeret. Szóval nem egyszerűek a sivár hétköznapok. A szövegkönyv valami zseniális, olyan szófordulatokkal tarkítva, hogy a fülem kettéállt. Kedvenceim talán a "begombolkozott prüdéria", no meg a "bántóan normális" -amik mi nem vagyunk- voltak. Nézzétek, és okuljatok, és ne hagyjátok, hogy bedaráljanak a hétköznapok!!!

Kínai virágok

Flowers of the war...Már a címe is gyönyörű a filmnek, hát még a tartalma. Viszonylag réginek számít ez a film (2011 telén mutatták be Kínában), de hozzánk valahogy nem nagyon jutott el. Pedig Christian Bale-t mindenki imádja, hiszen ő Batman, ráadásul még a fekete hacukája nélkül is jól néz ki...:D De itt nem komédiáról, akció filmről vagy nyálas romantikáról van szó. A háború nem népszerű téma, főleg, ha kikapcsolódásra vágyik az ember. Ez a film azonban egy kivételes kincs. Olyan értékeket képvisel, amik kezdenek kiveszni a mai világból. A story 1937-ben játszódik, amikor a japán csapatok egyre mélyebben benyomulnak Kínába. Christian Bale szinte a véletlen folytán kerül egy templomba, ami tabu zóna a japánok számára. Itt kell gondoskodnia a kis apácanövendékekről a helyi pap sajnálatos elhalálozását követően. Bónuszként nyakába szakad egy tucat luxus prostituált is, akik a templomban keresnek menedéket. A két teljesen ellentétes világ találkozása, az elfogadás és végül az önfeláldozás fantasztikus elegyét élhetjük át a filmben. Aki szereti a gyönyörű felvételek, az epikus történetvezetést, annak feltétlen ajánlom, mert bizony van mit tanulni a filmből. Az emberségről mindenképp...

Katonás Cigányok

Katonában jártam, Cigányokat láttam...:D Nem, nem vagyok rasszista, tényleg ez a darab címe. A Katonába általában gondolkozni jön az ember -nevetni én az Örkénybe szoktam járni:)-, így ez a darab is igen mélyre sikerült. Az egész story nagyon lightosan indul: vidéken vagyunk, a cigányok épp húzzák a talp alá valót a helyi kiskocsmában. Megismerkedünk szép lassan a szereplőkkel, hogy aztán eljussunk a csúcspontig, a gyilkosságig. Aki látta a "Csak a szél" című filmet, annak nem lesz újdonság a mondanivaló, de színházról lévén szó, nyilván más eszközökkel magyarázza el a történetet. Számomra a legkülönösebb az volt az egészben, hogy egyik figura sem volt különösebben szerethető. Nem Hollywoodi maszlag, ahol a lényeg, hogy vkivel azonosuljunk, és ezáltal beleolvadjunk magunk is a történetbe. Itt kőkemény gondolkoztatásról van szó. Szépen kirajzolódik, hogy ahogy a cigányok, úgy a fehérek füle mögött is jócskán van egy nagy adag vaj. Egyik sem jobb a másiknál. Belekukkanthatunk a kultúrális különbségek sűrűjébe, pőrén, ahogy azok vannak. Nem akar a darab semmit se lenyomni  a torkunkon. Egyszerűen reflektorfénybe helyezi azt, ami általában a felszín alatt marad a mindennapokban. Ez a szimpatikus ebben. Egyik fél igazát sem bizonygatja, egyszerűen bemutatja a valóságot, ahogy az van.

MENTAL

Ez a film egyszerűen imádni való. Kicsit mondernkori Kusturicának mondanám az írót, mert hasonló tányértörögetős a hangulat. A mai világban szerintem elég kimenni az utcára és körülnézi, hogy rájöjjünk, minden második ember -vagy inkább minden ember- mentálisan sérült:D:D Sokszor persze még ki sem kell menni a házból, elég tükörbe néznünk, és rájövünk, ma nincs minden rendben:D:D Szóval mindenkinek meg kell néznie a filmet. Ha bolondnak érzed magad, akkor azért, hogy megnyugodj, mindenkinek vannak tikkjei. Ha éppen a főnököd kerget őrületbe, akkor azért, hogy egy jót nevess, hogy "Na nézzenek oda, róla mintázták ezt meg ezt a karaktert." Ha pedig a tél kerget depresszióba, és éppen egy kis nevetésre van szükséged, akkor azért. A Muzsika hangja fanoknak különösen ajánlott -viszont hallhatjuk ugyanis az egész film soundtrackjét:D A filmből az is kiderül, hogy az aussiek tényleg mind idióták-e, illetve, hogy lehet más szemszögből is nézni a dolgokat, és akkor máris nem olyan borús az összkép. Végezetül pedig mindenki megveregetheti a vállát, hogy "I'm just special, not a weirdo.":D:D

Ajánló a Holokauszt Emléknap alkalmából

Most egyszerre szeretnék figyelmetekbe ajánlani egy filmet és a hasonló nevet viselő színdarabot. A harmadik hullám elnevezésű kísérlet, melyet eredetileg egy amerikai tanár végzett el középiskolás diákjai körében, több évtizede szolgál hihetetlen tanulságként. A kísérlet alapfelvetése, hogy ma már nem alakulhatna ki egy náci diktatúra, hiszen "túl sokat tudunk". Ennek a hipotézisnek úgymond a megcáfolásaként egy tematikus iskolai hét keretében szépen sikerül kialakítani egy tökéletes autokrata rendszert. A filmvászonra már németek adaptálták a történetet "Die Welle" címmel. A helyszínt szintén áthelyezték Németországba, és valami zseniálisat sikerült megalkotni. A story egyértelmű, gyönyörűen ábrázolja, hogy lépésről lépésre miként alakulhat ki egy diktatúra. A film maga 2008-ban jött ki, de azóta talán még aktuálisabb a mondanivalója. Ahhoz, hogy valóban toleráns, elfogadó társadalomban élhessünk, szükség van az ilyen kérdések folyamatos feszegetésére. Úgy gondolom, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ezeket a témákat egyszerűen a szőnyeg alá seperjük. Ezért is örültem nagyon, hogy 2012 novemberében a Bárka színházban a "Harmadik Hullám"-nak bemutatója volt. Kicsit magyarosították, teletűzdelték mai napi aktuális megjegyzésekkel. Az egész színpad minimalista díszlettel bír, de így még inkább kihangsúlyozza a mondanivaló fontosságát. Az összhatáshoz tökéleresen hozzájárulnak a kisebb zenei betétek, mutatványok. Aki teheti feltétlenül látogasson el a Nagyvárad téri színházba a következő időpontok valamelyikén: 2013. 01.29., 02.03., 02.06, 02.22.

Miss Pettigrew Lives for a Day (2008)

Napsugár borús hétköznapjaink közepette. Amy Adams főszereplésével a hazai közönség 2008-ban láthatta ezt a remekművet, de nekem csak most tűnt fel, hogy volt ilyen:D Mindenképpen meg kell nézni!!! Főleg azoknak, akik szeretik az 1900as évek eleji divatot, életmódot stb. A story igen egyszerű, Miss Pettigrew-t (Frances McDormand) kirúgják munkahelyéről, de ő bánkódás helyett egy merész húzással beajánlja saját magát egy házhoz. Itt Amy Adams totál szétcsúszott személyét kell valahogy kordában tartani, de csak egy nap erejéig, hiszen sokszor ennyi idő is elegendő gyökeres változásokhoz. Egy nap elég ahhoz, hogy az ember kívül-belül megújúljon, hogy eldőljön kit is szeret igazán, hogy életreszóló barátságok köttessenek, hogy mi is az ami igazán fontos ebben az életben. Amy Adams hebrencs, ugyanakkor nőies kisugárzásával, a fergeteges kosztümökkel és a kor szellemét idéző berendezésekkel, épületekkel a film teljesen elvrázsolt. Másfél óra erejéig mi is élhetünk egy kicsit ebben a varázslatos korszakban...Nem mondom, hogy Carpe Diem!, de próbáljuk meglátni a kicsi dolgokban is a jót, és igyekezzünk pozitívan hozzá állni az élethez, mert akkor annyival könnyebben megy minden. 

Here comes the BOOOOOM

Nem tudom, ki emlékszik még a P.O.D. zseniális számára, a Here comes the Boomra, de hála ennek a filmnek, most felidézhetjük régi szép emlékeinket. A Maflás c. filmben egy iskola igen komoly anyagi válsággal néz szembe, így a pénzt természetesen a szakköröktől kénytelen megvonni elsőként. Így hát a zene szakkör is veszélybe kerül...A biológia tanár -exbirkózó- a zenetanár segítségére siet, hogy valamiképpen előteremtsék a költségvetésből hiányzó összeget. Mi mással lehetne ennyi pénzt előteremteni, mint a...-mivel nem 18 karikás filmről van szó, ezért a bunyóra gondoltam:D Szóval ketrecharccal indul a buli, aztán átevezünk kissé legálisabb vizekre, aka UFC (Ultimate Fighting Championship). Persze mindenki legnagyobb örömére Happy End-del végződik a story, a hős herceg is elnyeri méltó jutalmát (alias Salma Hayeket:D), etc. De azért van mondanivalója a filmnek, pl, hogy "Zene nélkül az élet tévedés volna" (by Friedrich Nietzsche) vagy, hogy igenis a tanároknak kell inspirálni a gyerekeket, hogy legyenek céljaik az életben, meg ehhez hasonló kis szösszenetek szeretetről, kitartásról, összetartásról. Nem mondanám, hogy 20x megnézős filmmé avanzsált szememben ez a mű, de az estémet bearanyozta:)